• Kirándulás és búcsújárás a Karancssági-Szentkút kegyhelyre

A községtől kb. 3 km-re déli irányban a hegyek között szép helyen fekszik egy kegyhely. Az itteni Máriás-hódolat írásos emlékei 1866-ig vezethetőek vissza. A korabeli írott szöveg szerint 1866.június 6.-án egy 24 éves legénynek, a községben lakó Szakács Ferencnek ezen a helyen látomásai voltak. . Az eseményről a "História Domus" is beszámol.
A Szentkút közelében, a hegy oldalába 1945-ben kőből építették ki az impozáns Leurdes-i barlangot. Méltó környezetbe helyezni a búcsújárás kegyhelyét 1948-tól Miklósi László plébános igyekezett. A kutat az ő ittléte alatt mélyítették, és kövekkel rakták ki az oldalát. Ekkor történt, hogy a kútban óra ketyegéshez hasonló hangokat lehetett hallani. Az észlelt jelenségek vizsgálatára geológusok vállalkoztak, de természetes magyarázatot nem tudtak adni. A barlangban két nagyméretű hársfából kifaragott, kb. 120 éves szobor látható: Szűz Máriát és Bernadettet ábrázolja. A barlanghoz 34 lépcső vezet fel. A grádicsokra a háborúban elesett hősi halottak nevét vésték fel. Ma már ez nem látható.
A hely festői környezetben van, aránylag könnyen megközelíthető még autóval is, ezért sokan keresik fel. Régebben búcsúval vonultak ki együtt, szinte az ország minden részéből jöttek ide gyalogosan és busszal a hívek. Nagyboldogasszony ünnepe előtti éjjelen virrasztva imádkoztak itt.
Évente két alkalommal hivatalosan is vannak szentmisék. Napjainkban május utolsó szombatján és júliusban, Karmel-hegyi Boldogasszony (júl.16) közelébe eső szombaton. Maga Mindszenty József bíboros hercegprímás rendelte el a két zarándokmisét a magyarság bűneiért való engesztelés céljából.